Elméleti Fizika Szigorlat a BME mérnök-fizikus szakán (a sztori)

6 éve kezdtem el az egyetemet a BME TTK mérnök-fizikus szakán, 2004-ben. Egy évet Japánban voltam 2007-2008 Vulcanus In Japan gyakornoki programban, a Toppan Printingnél, és igen, megtanultam japánul, van egy 3.fokozatú JLPT nyelvvizsgám is belőle. Egy évet meg Funkcionálanalizis Gyakorlat és Elektrodinamika Elmélet miatt buktam. Szóval volt jópár kettes meg hármas jegyem. A kísérleti fizika szigorlatom és matematika szigorlatom 3-mas és 3-mas lett. A matek szigorlaton háromszor buktam meg, mire negyedszerre sikerült az írásbeli rész. Elméleti Fizika Szigorlatot úgy gondoltam, hogy sose tudom majd megcsinálni, én úgyis Anyagtudomány modulos vagyok. Ma, 2010. Aug. 4-én átmentem, és egy “négyes alá”-t szereztem ElmFizSzigóból. Ez a sztori arról szól, hogy hogyan sikerült ezt elérnem.

Idén Január elején kezdtem el készülni először az Elmfizszigóra, előtte letudtam minden vizsgámat karácsony előtt meg 2010 első hete elején. Elővettem a régi órai előadás és gyakorlat jegyzeteimet, és leültem megtanulni őket. Február 7-én mentem először az “A” részből, vagyis a mecha, eldin, kvantum részből. Orosz László és Udvardi László vizsgáztatott, és megbuktam. (1-est kaptam az A-ra) Vagy 5-en jöttek aznap, de rajtam kivül csak 1 ember felelt B-ből, ő is megbukott, és engem 4 órán át kérdezgettek. A többiek visszaadták a tételt.

Rájöttem, hogy egy csomó “hülye” oda nem illő kérdést tesznek fel, és elfilozofálgattak a hő és munka köti különbségről (rendezetlen illetve rendezett energia), miközben a szórásos tételt húztam, amit sosem tudtam megfelelően reprodukálni a differenciális szórási hatáskeresztmetszet furcsaságainak köszönhetően. Úgy döntöttem ezután, hogy megpróbálom 2 hónap múlva, szorgalmi időszakban, akkor úgyis több lesz az időm, mint vizsgaidőszakban, és kevesebben is akarnak vizsgázni. Addig elolvasok pár könyvet, mert az én órai jegyzeteimben nem szerepelt a válasz olyan konkrét kérdésekre, hogy “mi a különbség a klasszikus és a kvantumos szórási hatáskeresztmetszet között” pl.

Nem tudtam a választ arra, hogy mi a kvázistacionárius áramok tere és a hullámterek között a különbség. Sőt, az örvényáramokat se tudtam, se azt, hogy mi a mozgási indukció vezetőkeret nélkül, és az hol van a differenciális és integrális Maxwell-egyenletekben.

Elővettem a John David Jackson: Klasszikus Elektrodinamikát, amit én bevallom, hogy rühellek, mert érthetetlenül fogalmaz, keveset magyaráz, direkt bonyolultan és nem következetes jelöléseket használva fogalmaz, és folyton visszautalgat 200 oldallal előbbre, ahelyett, hogy bemásolta volna az éppen odaillő képletet. Elkezdtem az elejéről, és eljutottam kábé a 3. fejezetig, és nem értettem, hogy mit beszél fotontömegről meg az inverz négyzetes függvény négyzetestől való eltéréséről. Igy utólag – nem volt túl sok hasznomra.

Ezért elkértem kölcsön évfolyamtársamtól Nagy Károly – Elektrodinamikáját, és elkezdtem olvasni. Végére is értem – több, mint 2 hónap alatt, suli után, buszon, szabadidőmben olvasgattam. (Brüsszeli utazásunk közepén is! – elszántam magamat) Persze 1-1,5 óránál egyhuzamban nem tudok tanulni, naponta kétszer-háromszor tudok így leülni olvasni, közben pihennem kell. Hétvégenként néha semmit vagy csak fél- egy órát olvasgattam. Vizsga előtt begyorsultam persze, utolsó egyhét-három nap már 6-7 órát is tanultam reggeltől estig sok szünettel közte. CGS-ben van, de a szigón lehet használni a sillabuszt, és abban ott a táblázat a konverzióhoz! (általában úgyis egy 4pi vagy c a kül.)

Elolvastam közben Budó-Mechanikát (nem a kisfiz könyve, van elméleti mechája is!) is, a merev testekig tök jól el van magyrázva benne minden. Meg a mechanika elvei is. De Hamilton-Jacobi meg deformálható testek, meg relativisztikusban gyenge. Jó sok duma van benne, tök érthető, csak azóta a súlypontot tömegközéppontnak kell neveznünk.

Elmentem Május 7-én szorgalmi időszakban szigorlatozni. Ekkor is megkérdezte a mozgási indukciót, és nem értetem. Leiratta velem Orosz, hogy E=v x B és B= 1/c^2 v x B mondtam, hogy én ezt most látom először. Mondta, hogy enélkül nem lesz valakiből fizikus. Ma is megbuktatott egy lányt ezért orosz, meg egy másik alkalommal is hallottam, hogy mondta, hogy megbuktatott valakit. Ekkor a kvantumból nem tudtam a sokrészecske problémát, kölcsönhatás, egyrészecske-közelitést. Pedig csak a Hartree-közelitést, az antiszimmetrizált hullámfvényt (HArtree-Fock) és a Slater determináns kellet volna felirnom, de Udvardi ezért a hiányért önállóan megbuktatott.

Utána elkezdtem gondolkozni, hogy miből tanuljak? Márnincs miből! Geszti TAmás – Kvantummecháját kezdtem el olvasni, és megtudtam, hogy a Nagy Károly – Kvantummecha rossz, mert bevezeti az időoperátort, ami hibás, és ezért Orosz öl, mert az idő az egy paraméter, és nem lehet operátorként felirni!

Múltkor mondta Orosz, hogy menjek el hozzá konzultálni, és irtam is neki emailt, és egy hét múlvára megigérte. Persze három zh feladatsort is kellett irnia, úgyhogy alig volt ránk ideje, és visszahivott másnap, amikor másmiatt nem volt ideje, és elnézést kért, de akkor már meghallgatta a kérdéseinket. MEgkérdeztem, hogy a “mozgási indukció” alatt ő csak nem azt érti-e, hogy egyenletesen mozgó koord.rendszerbe áttranszformált E és B terek? És bólogatott. Mondtam hogy ott a “relativisztikus” eldin (eldinből csak relativisztikus van, hisz a maxwell egyenletekben találták meg a Lorentz-trafót, csak Einstein terejesztette át mechanikába, stb…)résznél? Mondta, hogy igen. Szóval ezt is megtudtam

Meg azt is, hogy a a Van der Waals erők két semleges részecske határozatlansági reláció miatti ingadozásai miatt két dipólusnak = oszcillátornek vehetjük, és azok már kölcsönhatnak már – és a hatzatlansági reláció miatt ez csak kvantumosan jön ki. Meg látta az arcomat, meg hogy vettem a fáradságot, hogy felkeressem őt.

Közben a sillabusznak minden egyes képletét megpróbáltam kikeresni, hogy micsoda. Hát nem könnyű! Telepingáltam azóta a képleteket, és csak most, Augusztusra lett meg 95%-osra (a matek képletekkel együtt), a kövi vizsgára csak 70%-át sikerült egyáltalán könyvekből kikeresnem! Ez nagyon sokat segit! Minden benne van a sillabuszban szinte!

Kinyomtattattam a Statfiz jegyzetet, amik Kvantumon fenn vannak – RApp Ákos, meg Kertész egyéb doktoranduszai irtak. Ez NEM a kertész-jegyzet kezdemény, ami fenn van Kertész honlapján – nem tudom, hogy miért nem teszi ki ezeket. Tök jók. másfél hét alatt megtanultam. Mivel a jegyzet sajátom, ezért elkezdtem bele irkafirkálni, ahogy olvastam – ötleteket, összehasonlításokat a különböző részek között, bekarikáztam A fontos képleteket vagy feltételeket. A végén már elkezdtem kiszínezni, hogy az ugyanolyan változók ugyanolyan színűek legyenek, mert annyira átláthatatlanná váltak a végén a levezetések, és használt!

Benéztem a Fizika könyvtárba az F III.lh. magasföldszintjére, és tök jó – minden könyv, ami meg van a tételjegyzékben, az ott megvan, és majdnem mind kikölcsönözhetőek! MEg voltak könyvek, amikben egyszerűbben le voltak irva ugyanazok – amik a megértésben segítettek, ha már a formulát tudtam, de orosz feltett pár kérdést róla, és akkor megbuktatott. Volt 2-3 hét, amikor eldöntöttem, hogy be fogok járni, még nyári szünetben is, minimum 4-6 órát a könyvtárba tanulni. Tök jó volt – király hely, és általában nem jönnek be. Csikvári Péter persze oda hozta be a tanítványával konzultálni – persze baromi hangosan – de rajta kívüli randalírozó elem nem volt. És nincs tagsági, laza a szigor, jó a légkör – szóval ajánlani tudom.

Elkezdtem olvasni Feynman – 4 majdnem könnyű előadását – hát ez nem sokat segített bevallom. Arra volt jó, hogy meglássam, hogy az eldinnek a négyesformalizmusába való átirása következtében fellépő automatikus 4D euklideszi relativisztikus invarianciája a maxwell egyenleteknek ugyanolyan, mint 3D-ben a sima vektorok használata. vektorokkal lesz galilei invariáns a Newton II.törvénye pl. Egyébként szar, nem értem, hogy Feynman miért kapott Nobel dijat, sem azt, hogy miért volt olyan népszerű, hogy még filmet is csináljanak róla, meg rengeteg könyvet.

Megtaláltam jegyzeteim között Keszthelyi Tamás saját Mechanika jegyzetét, még egy 2006-os félkész verzióját. Jó volt, bár azóta a relativisztikus rész az nagyon fontos, és kellett is volna belőle a következő vizsgámhoz, mint látni fogjátok. Ezt is telefirkáltam színessel – tök jól néz most ki.

Megtaláltam apám régi könyvei között Holics László – Fizika 1 és 2-jét, és a kvantummechanika meg statfiz részét átolvastam. Ebben alig van képlet, és a matekből is csak annyi van, hogy deriválás ne legyen benne. De a szöveg és “szemlélet” nagyon jó benne. Az n,l,m kvantumszámok meg a szigma és pi kötések a legjobban ebben vannak elmagyarázva. Meg statfizből a mikrokan., kanonikus, nagykanonikus, TPN intenziv-extenziv változóinak kitranszformálása mint hőtartály, nyomástartály, stb-ként hogyan értelmezhető, abban is zseniális. Orosz ezeket a gondolatmeneteket meg kifejezéseket szokta használni. A hő és munka közti különbséget is itt találtam meg, és Orosz kérdezte is tőlem, egyébként pedig kapacitás-együtthatókról kellett volna feleltetnie engem.

Ja és nem utolsó sorban elolvastam “Orosz László – Kvantummechanika” cimű jegyzetét, ami a honlapján van, mint “fizika c3 villamosmérnököknek” és az első rész kvantum, a második szilfiz (amit persze nem kell tudni szigóra). Hát ez zseniális. Ki vannak szedve belőle a képletek! Alig van csak pár bennehagyva, midnent szavakkal magyaráz és ir le. És plussz pont, hogy az alagutazásnál a Gamov közelitést (mint magrészfiz1ből az alfa bomlás alagutazásánál!) megemlitettem neki, meg a deltaE*deltat<=h/2 határozatlansági reláció értelmezését, mint a spektrumvonalak természetes vonalszélességét.

wikipédiát és egyéb netes jegyzeteket is olvasgattam, de szarok. Más jelölésrendszerek, és a szöveg ezeknél is kevés. A wikipédia meg egyszerűen tök semmitmondó ilyen Stark-effektus(ez az egy a Nagy károly : kvantumban jól benne van, máshol nincs!), hartree-fock meg ilyeneknél. még a precesszió-nutációt is furcsán irja le a wikipédia.

ELmentem Júni 28-a körül vizsgaidőszak végén vizsgázni. sokan voltak, de megint sokan visszaadták a tételt, és meg sem próbálták a feleletet! (Figyelitek, hogy közben én azzal hogy feleltem megtudtam, hogy miket nézzek át, amiket egyébként nem tudtam meg volna sehonnan?!) AB-ből mentem, mert eddig mindig A-ból próbálkoztam, de a B-t valahogy úgy tűnt, hogy könnyebben megadják.

a töltött részecske mozgása EM térben tételt húztam. Nem tudtam, hogy a relativisztikus EMtérbeli LAgrange és HAmilton ott van a sillabusz alsó sorában egymás mellett… ez megmentett volna. (vagy ha keszthelyi új jegyzet meglenne, bár ő csak “példaként” hozza fel, pedig sztem levezetés értékű, amit csinál) Jacksonból kinéztem később persze, a legvége fele van (14. fejezet?). Nem tudtam, hogy a Lénárd-Wiechert potenciálra milyen feltételt kell megadni a részecske mozgására: szintén jackson vége fele:  fénykúpfeltételnek kell eleget tenni, meg a retardációs-kauzalitásos egyenlőségnek

DE Orosz már emlékezett arcról a konzultációról és már a nevemről felismert, megjegyzett. Azt mondta végén, hogy “ez igy kevés de… hhh… nézzük meg a B-t és azt egy minimum 2-esre meglesz.” Udvardira mutatott, hogy ő kérdezze ki a Brown mozgásos -langevin egyenletes tételt. Kitaláltam, hogy ez egy fluktuáció-disszipáció tétel ott helyben, meg hogy fehér zajnak kell a külső erőket feltételezni. Ja és rosszul van a Brown mozgás leírva ebben a doktoranduszos jegyzetben, mert ott végig egy gravitációs erőt vesz, amivel kihozza az Einstein összefüggést, pedig ott is már zajt kell venni külső erőnek – udvardi szerint. Hármast kaptam a B-re! Meglett végre valami.

Ezután elkeseredtem, és beírtam magamat egy hónappal későbbre, Aug 4-re A-ból. Témavezetőm mondta, hogy Oroszt talán anno Simonyi Károly tanította, úgyhogy nem ártana tőle valamit megnéznem. Én a könyvtárban belenéztem, és úgy tűnt, mint egy villamosmérnök szakkönyv. De nem az! Simonyi Károly – Elméleti Villamosságtana 3 hetet vett el a készülésemből – 1,5 hetet a Jackson 11-fejezetétől a végéig (de csomó nem kellő dolog van ott – THomas precesszió – ilyeneket elolvastam, és kijelenthetem, hogy ugorjátok át nyugodtan). És csak 2 napom maradt ezután -de megérte! Viszont Simonyiból csak az első és az ötödik (utolsó) fejezetet olvassátok el. A közbenső részt csak azután, és csak átugrálva a konkrét gyakorlati problémamegoldásos részeket. Tele van velük. és sok szép ábra, meg rengeteg szöveg- Orosznak szöveg kell – nem érdeklik a képletek amiket leírsz a lapodra, megkérdezi, hogy szabatosan fogalmazd meg az értelmüket stb.

A nyár jó volt. Egy-két napra elmentem 2-3 szor balatonra, bécsbe, dunára, koncerten is voltam kétszer – és közben komolyan otthon ültem és a napi rutin az lett, hogy felkelés reggeli 1-2 óra simonyi könyv olvasása ebéd valami 1-2 óra pihenés 1 óra aztán Family Guy nézés… De ez bejött. Szerintem ORosz is azt akarja, hogy “élvezettel” tanuld a fiikát, úgyhogy igyekeztem ezt elérni.

Elkezdtem újra kocogni a ház körül, előszőr 1km-t aztán 2km-t is futottam, heti 3-szor kábé, és csak az utsó 3 hétben, de ez valahogy feldobott, és energiát adott meg koncentrációs készséget.

Abba hagytam az Omega-3 kapszula szedését, pedig az elvben növeli az agysejtek szaporodását, úgy vettem észre, hogy letompitja a gondolkodásomat és emlékező készségemet. Bár az olvasási hajlamosságomat meg elősegíti, szóval kétélű a dolog.

Nagyon fontos: már annyi új dolog volt, és annyi különböző könyv, hogy kitaláltam, hogy a falra A4-es lapokat ragasztok, és azokra felírom a fontos képleteket, amiket meg kell jegyeznem, vagy hogy miből jön ki. 5 ilyen plakát került a szobám falára, szemben az iróasztallal a monior fölé, és két lap a Hertz-vektorral való megoldások kereséséről és a Green-tétel GReen-függvény problémák megoldásáról a wc belső ajtajára. Higyjétek el, egy csomószor olvastam el unalmamban a Green-tételt és utána tök jól le tudtam vezetni pár szarás után. Gazdaságos megoldás.

MEgvettem a V2 épület jegyzetboltjában 3 ezer valahányszáz forintért Apagyi Barnabás – kvantumechanikáját, és kinyomtattam netről Szúnyugh László – Kvantummechanika előadásjegyzet-kezdeményeit. Hát az ELTÉs Geszti könyv az kevés, a szúnyogh WKBközelités- kváziklassszikus -optikai tételes rész meg például már tök felesleges elmfizszigóra!  Apagyi a legjobb. Én hibákat nem találtam benne, csak egy index-elirást. Viszont tök jól elmagyarázza, és nincsenek bizonyitások, csak az összefüggések, viszont rendesen képlettel és precizen, ahogy azt Orosz elvárja. Szóval kvantumból Apagyit ajánlom. Fizika Könyvtárból ingyenesen kivehető! (reklám)

Kinyomtattam az új Keszthelyi jegyzetet, és a Nagy Károly elméleti mechanikát is kivettem a könyvtárból, és a szigó előtti nap ebből irogattam ki meg memorizáltam át a Lagrange-formalizmust (ezt jobban kell tudni sztem mint a hamiltonit, úgy vettem észre valamiért) és a deformálható közegek-navier-stokes egyenletet (nagy károlyban ez jól benne van). És pont ezt a tételt húztam ki! Mekkora mázlista vagyok!

Még egyszer akartam konzultációt kérni Orosztól, mert múltkor azt az 5 percet nem éreztem elégnek, és tényleg voltak komoly kérdéseim. Írtam neki emailt, de nem válaszolt, aztán összefutottam vele, és mondta, hogy lebetegedett, és elnézést kért, hogy nem válaszolt, de majd szigó előtt valamikor szívesen konzultáltatna engem. Írtam neki akkor, de nem irt vissza, majd szigó napján reggel elnézést kért, de csak előző este tudta elolvasni, mert addig otthon pihengetett.

Aug 4- ihúztam az 5-ös tételt, az impulzust. Előttem két lány volt, vissza akarták dobni a tételüket, de meggyőztem őket, hogy próbálják már meg, mert akkor megtudják, hogy milyen. Harcolni szoktak ez ellen, hogy “jajj dehát minek vegyem el a tanárok idejét feleslegesen” Ez saját maguk áltatására szolgáló kifogása a lúzereknek: ORosz úgyis azért kapja a fizetését a mi adónk/tandijunkból, hogy vizsgáztasson minket le. MEg egyébként ORosz szereti, aki nem adja fel, és próbálkozik, jobban, mint a gyávákat, akik megfutamodnak tőle. MEg orosz egyszerűen szeret zhkat iratni, vizsgáztatni és tanitani. Ne vegyed el tőle ezt az “öröm”öt!

Ők az 1-es és -2es tételt húzták, és 2-3 órán át feleltek mindketten, majd megbuktak. De éppenhogy, azt mondta KErtész, és Orosz is. Segitettek nekik egy csomót. de az 1-es tétel nagyon nehéz! Nem azt kérdezik ,hogy mi a newton 1-2-3, hanem, hogy pl az impulzust definiáljuk, vagy alapmennyiség? (a válasz: definiáljuk a p=mv-vel, amiben az m alapmennyiség, de a v-t kinematikával kapjuk az r helyvektor alapmenyiségből. de a p=mv az definicó és nem axióma! az axióma már, hogy dp/dt=F. ez newton 2. törvénye. És nem az, hogy F=ma, mert a tömeg változhat – ez fontos.)

Előttük egy srác 4-est kapott, pedig Kertész szigóztatta le B-ből statfizből. Már megvolt az A-ja, ami szintén 4-es lett, ő kezdett. Utánuk a lányok kicsit gyengének érződtek. Egyébként KErtész jó pár Oroszhoz, mert csomószor modnta neki, hogy “Laci, ezt most hagyjuk, menjünk tovább” meg ha orosz éppen le akarta húzni a jegyét valakinek akkor kertész szólt oda, hogy “na jó, de azért az X-t is tudta meg az Y-t is…” orosz meg “Dehát azt kell egy fizikusnak tudnia, hogy Z!” Kertész: “Áh, ugyan már – dehogy, a lényege megvolt, adjunk neki egy 4-est!” és orosz húzta a száját, de beleegyezett. Szóval kertész Jobb, mint udvardi, aki nem szól semmit, de mosolyogva szarrá szivat kvantumból, és egyébként meg nem tud mindent tökéletesen, ami rosszabb, mintha tudná, de szigorúan.

Szóval én előttem már 5 óra eltelt, és Kertész feladta, hazament, és egy ismeretlen “Laci” lett orosz párja a szigorlatoztatásban, aki alig szólalt meg. Csak kvantumhoz szólt hozzá kétszer, és akkor is könnyűt kérdezett, abszolút nem érezte át a szigorlat filozófiáját, hogy ez egy szándékos szívatás akar lenni, és sokszor segitett (mint bármely másik normális vizsgán )

Orosz kedves volt, csomószor leírta azt, amit tőlem kérdezte, aztán én csak lelkesen bólogattam, és úgy vette, hogy azt én tudom. Meg értékelte, hogy most már sokat fejlődtem abban, hogy egy precíz mondatban összefoglaljak egy képlet jelentését.

Négyest kaptam! je. Január második hetében kezdtem tanulni, és augusztus első hetéig tanultam. A közbenső idő szabadidejének 2/3-ában tanultam és olvasgattam a könyveket, jegyzeteket, és írogattam a saját jegyzeteimet. Szóval 7 hónap őszinte munkája van benne. Én nem tudok estig fenn maradni és órákat ülni egy tankönyv fölött. De kitartással és lelkierővel sikerült a lehetetlen!

Nem hittem el órákig. Én azt hitem legbelül magamban, hogy sosem lesz belőlem fizikus, csak valami lókötő hobbizenész, aki túl okosnak tartja magát. Megbuktam már sokmindenből, de mikor le kellett ülni, és megtanulni, akkor sikerült elérnem egy tök magas szintet. Mondjuk elég nagy áldozatokat hoztam emiatt – nem foglalkoztam a barátaimmal barátnőmmel, nem buliztam sokat, utána jártam könyveknek, utána jártam orosznak, beszélgettem rokonokkal, hogy ők mit csináltak egyetemi éveikben a szívató tanárokal, stb… Külön úgy szerveztem a dolgaimat, hogy BKV-val mehessek, ne kocsival/motorral, mert akkor tudok utazás közben olvasni Elektrodinamikát. Rengeteg időt lehet spórolni egyébként utazás közbeni olvasással/tanulással!!!

Na most jöjjenek a konkrét tanácsok és okosságok összegyűjtve a következő post-ban.